#12. K-life ~ Szerelmesek ünnepei, avagy az élet nem áll meg Valentin-nap után

Sziasztok! ^-^

Ma van február 14-e, ami egyet jelent a sokak által szeretet, illetve gyűlölt Valentin-nappal. Mostani bejegyzéseimben beszeretném nektek ezt az "ünnepet" kicsit jobban mutatni, és megosztom veletek, hogyan ünneplik ezt a napot Dél-Koreában és Japánban. A Valentin-nap avagy Bálint-nap valójában egy keresztény ünnep. Eredete Szent Bálint (más néven Szent Valentin) püspök legendájához kötődik, aki a XIV. századi Angliában és Franciaországban vált a szerelmesek, jegyesek és házasok védőszentjévé. A legenda szerint Szent Bálint a hagyományos keresztény szokások szerint adta össze a párokat, még a katonákat is, akik nem házasodhattak, mivel sokak szerint a szerelem csak hátráltatja egy katona életét. Ezért II. Claudius római császár kivégeztette a püspököt február 14-én. Szent Bálint halálának napja vált a ma már egyre inkább ünnepelt Valentin-nappá. 

Dél-Koreában ezt a napot az 1900-as évek közepétől ünneplik, ám azóta rengeteg "ünnep" lett a szerelmeseké, mely mindegyik hónap 14.-re esik. A Valentin-nap mellett ezeket is bemutatom ^-^.

Január 14. - Napló nap/ Gyertya nap 

Ezen a napon a párok vagy a barátok egy üres naplót adnak, melybe az illető az évfordulókat, születésnapokat és egyéb különleges eseményeket tudja rögzíteni. A másik ajándék, amit adhatnak egymásnak az egy feldíszített gyertya.

Február 14. - Valentin-nap
A bűvös nap, amikor a boltok polcai megtelnek finomabbnál finomabb csokoládékkal (némelyik bolt csak erre a napra készített csokoládé specialitásokat árul), melyek igen hamar el is fogynak. Viszont egyre inkább elterjedtebb, hogy a lányok saját készítésű házi csokoládét, süteményt vagy tortát adnak a kiszemelt fiúnak, akinek nincs más dolga (egyenlőre), mint elfogadni.

Március 14. - Fehér-nap
A Valentin-nap után a fiúk, akik csokoládét és egy hónapnyi gondolkodási időt kaptak, most bizonyíthatják szerelmüket. Ők is a kiszemelt lánynak csokoládét adnak, vagy újabban elterjedt szokás, hogy ékszereket, virágot vagy babákat kapnak a lányok. Természetesen azok a fiúk is adhatnak ajándékot egy lánynak, akik nem kaptak semmit illetve nem kötelességük viszonozni a gesztust.

Április 14. - Fekete nap
A hoppon maradt lányok/fiúk gyásznapja, ilyenkor feketébe öltöznek és jjajangmyun-t esznek, mely egy fekete bab tészta (innen is kapta a nevét a nap). Viszont a napnak van egy pozitív oldala is, mert ismerkedési lehetőséget ad.

Május 14. - Sárga nap/ Rózsa nap
Ezen a napon a párok sárga ruhában járják a várost vagy rózsát ajándékoznak egymásnak. A sárga nap jelképeként a szinglik sárga curry-t esznek, és reménykednek abban, hogy végre megtalálják a szerelmet.

A kép a The Secret Garden című doramából van.

Június 14. - Csók napja
A neve mindent elmond ^-^. A párok a szeretetüket kinyilvánítják. Az egyedülállóknak pedig ismét egy remek alkalom, hogy szerelmet valljanak a kiszemeltjüknek. Egyébként ez a marketing céljából is fontos nap, mert a kozmetikai cégek ilyenkor sok új rúzst, ajakbalzsamot dobnak a piacra, hogy "sikeres legyen a csók napja".

Július 14. - Ezüst nap
Ilyenkor a párok egy ezüst gyűrűt ajándékoznak egymásnak szerelmük jeléül.

Augusztus 14. - Zöld nap
A párok soju-t (rizsből készült alkohol, olyan mint Japánban a sake) isznak, és egy romantikus sétát szerveznek egy közeli erdőben.

Szeptember 14. - Fotó nap/ Zene nap
Dél-Koreában hivatalosan is ez a zene napja. A párok fotókönyveket készítenek magukról, fotózáson vesznek részt és elmennek karaokézni.

Október 14. - Bor nap
A legjobb alkalom egy romantikus vacsorára, melynek középpontjában a bor áll. A szinglik ilyenkor bánatukban isznak.

November 14. - Mozi nap
A mozik ilyenkor zsúfoltságik vannak emberekkel, párokkal és szinglikkel egyaránt. Az egyedülállóknak ismét egy jó alkalom a pár találásra ^-^.

A kép a Love Rain című doramából van.

December 14. - Ölelés napja
Az egyik legszebb és leghatározottabb gesztus - legalábbis koreaiak szerint biztosan. Ezen a napon sok ember áll kint, aki ingyen ölelést osztogat.

A fentebb felsoroltak lennének a dél-koreai szokások, melyeket a párok vagy betartanak vagy nem ^-^. Nektek melyik nap tetszik a legjobban? ^-^

#11. K-life ~ A koreai új év

Sziasztok! (๑• .̫ •๑)

Ma egy kis érdekességet hozok nektek, mely a koreai új évről fog szólni. Sok embernek az új év egyenlő december 31.-el amikor is elbúcsúztatjuk az óévet, majd jön január 1.-je és itt is van az újév. Ez a két nap végül is arról szól, hogy eszünk, iszunk és bulizunk. Viszont a koreai új év egy kicsit más, de ez ki is fog derülni. A koreai embereknél is hivatalosan január 1.-je az új év, mivel fel vették ezt a globális szokást. Hagyományosan viszont az újévük a holdnaptártól függ. Az újévnek is több koreai megfelelője van, ezek pedig a következők: Seollal (설날), Sesu (세수), Wondan (원단), Wonil (원일) illetve Sinwon (신원). A hagyományos ünnepek közül ez a legjelentősebb, melynek első napja a koreai holdnaptártól függ.

Az újévi hagyományokat leginkább az irodalomra tudták visszavezetni, hiszen az írók jegyeztek fel ezzel kapcsolatban mindent, ezek leginkább kínai eredetűek voltak, mint például a "Book of Sui", "Old Book of Tang". A Joseon dinasztia (1392-1897) idejében kezdték el ünnepelni a holdújévet. 

Charye rítus

Ma már ez a családok ünnepe is, mivel ilyenkor tudnak a koreai emberek/ családok egy kicsit pihenni az éves hajtások után, így ilyenkor a hagyományos szertartásokat elvégezve elmennek nyaralni. Sokan visszatérnek a szülővárosukba, meglátogatják a rokonaikat, ezután pedig a családdal közösen végzik el a charye rítust, mely leginkább egy megemlékezést jelent. Sokan hordanak ilyenkor hanbokot, mely a tradicionális koreai viselet, mind a nőknél/ lányoknál, mind a férfiaknál/ fiúknál, ám ez a hagyomány egy kicsit kezd elveszni, mivel sokan vannak azok is, akik már nem szívesen hordják, és inkább valami kevésbé formális ruházatban jelennek meg. 

Ebben a három napban nem a legkönnyebb a közlekedés, hiszen több tízmillión mozdulnak meg sokan veszik igénybe a busz és vonatközlekedést, a repülőt vagy éppen a saját autójukat. Akik tömegközlekedési eszközökkel mennek vigyázniuk kell, hogy ne fogyjon el a jegy, akik pedig a saját kocsijukkal közlekednek kétszeres vagy akár négyszeres túl forgalomra számíthatnak, így időben kell elindulniuk, hogyha nem akarnak dugóba keveredni. 

Az újévi zsebpénz

Két fontosabb szokást ki kell emelni, az egyik a Sebeh, mely általában a gyermeki jámborságot szimbolizálja. Ilyenkor a gyerekek felöltöznek hanbokba és a nagyszülőkhöz mennek különböző jókívánságokat mondani, akik a gyerekeknek egy szerencsehozó kis "táskába" újévi pénzt/ zsebpénzt adnak illetve bölcs gondolatokat osztanak meg az ifjúsággal. Régen nem pénzt, hanem rizssüteményt vagy gyümölcsöt adtak a gyerekeknek (Dél-Koreában a gyümölcs nagyon drágának számított régen is és most is.) A másik szokás, amikor a házakat kivilágítják (ezt hold háznak nevezik), hogy elűzzék a gonosz, ártó szellemeket emellett az emberek elmondják ekkor a kívánságaikat is. 

Tteokguk

Jeon   

Minden ünnepnek fontos része az étel, mely itt sem kivétel a rizssütemény mellett fontos még a Jeon és a Tteokguk. A jeon vagy más néven buchimgae egy fajta palacsinta, melyet vagy felszeletelnek vagy pálcikára húzzák, és úgy eszik meg. Ezzel az étellel szinte csak a holdújévkor találkozhatunk. A tteokguk rizssüteményből készült leves, hagyományos koreai étel, de nem csak ekkor fogyasztják, hanem születésnapokkor és fontosabb ünnepekkor. Az életkort szimbolizálja, hiszen úgy tartják, hogy aki ebből eszik akkor lesz egy évvel idősebb. 

Különböző népi játékok is előkerülnek, mint például a yutnori, mely manapság éli a virágkorát. A férfiak, fiúk ilyenkor sárkányt eregetnek, vagy jegichagit játszanak, mely a mai focihoz hasonlít. A nők, lányok pedig neolttwigit játszanak, mely olyan, mint nálunk a libikóka csak erre rá kell állni, és a másikat így kell a magasba lökni. 

Neolttwigi

Sárkány eregetés

Idén a koreai holdújév február 8-án volt, jövőre pedig január 28-ra fog esni ^-^. Remélem érdekesnek találtátok a cikket ^-^. Nekem talán ez lesz az egyik kedvencem, mivel most én is sok dolgot tudtam meg az újévükről, és még mindig meg tud döbbenteni, hogy mennyire előkerül a szellemekbe vetett hit a koreai és japán kultúrában is.

Ha tetszett a bejegyzés akkor kérlek értékeld, kommentelj vagy írj nyugodtan a chatbe. Ha kapok véleményt vagy értékelitek segítetek egy kicsit a dolgomon, hiszen akkor látom, hogy mire van igény! :)

#6. K-life - Az iskolai egyenruha

Sziasztok! ^-^

Ma egy rövidebb bejegyzést hoztam, melynek témája az iskolai egyenruha. A magániskolákat kivéve már általános iskola óta kötelező Dél-Koreában egyenruhát hordani, amelyet szigorúan ellenőriznek. Egy tipikus koreai egyenruha ingből, blézerből/ nyakkendőből, a lányoknak szoknyából a fiúknak nadrágból áll, melynek színe azonos (általában szürke). Az "Encylopedia of Korean Culture" 6 részre osztja történelmi szempontból az egyenruhákat: 1800 évektől 1910-ig, 1910-1945, 1945-1968, 1968-1982, 1982-1985, 1989-tól napjainkig. Az utóbbi időkben pedig az egyenruhákat az idolokkal népszerűsítik.

19. század vége – 20. század eleje

Az első koreai egyenruha Dél-Koreában az Ewha Womans University-n (akkori neve: Ewha Girl's University) jelent meg. Az egységes ruhát 1886-ban szavazták meg, mely piros színű volt. Még a hajuk viseletét is szabályozták, így minden akkori diáknak fonott hajjal kellett megjelennie. A későbbi egyetemek a lila és rózsaszínű egyenruhákat is engedélyezték.

1898-ban a lány egyetemet követve egy fiú egyetem név szerint Paichai Hakdang is bevezette az egyenruhát. Az egységes öltözetett egy japán minta alapján követték. Az ing és nadrág mellett, amelyben vörös színű sáv volt kalapot is kötelező volt viselni.

20. század

1910-től a japán-koreai szerződést követve általánosság vált az egyenruha viselése. A szoknyák hosszán rövidítettek, de már csak fehér és fekete árnyalatait használták.

1930-tól a japán erők nyomására eltörölték a hanbok viselését helyette a lányok barna színű szoknyát és inget viseltek. Télen a tengerészruha volt kötelező mind a lányok mind a fiúk számára. A II. világháború kirobbanása után a munkaruhát tették kötelezővé, melynek oka Japán részvétele a háborúban.

1968-ban a kormány létrehozta új politikai törvényét az egységes ruhákra. A nyári egyenruha fehér blúzból illetve ingből, kék vagy barna szoknyából/nadrágból álltak. Ez a törvény 1982-ig tartott. Miután ezt a rendszert eltörölték tanácskoztak arról, hogy az iskolák szablyák meg a mindennapi viseletüket, s ezt 1986-tól kezdve a mai napig törvényben van.

Napjaink

A fiú egyenruhák kabátból, fehér hosszú ujjú ingből, nyakkendőből és nadrágból áll, mely a téli időszakra is vonatkozik. A lányok fehér inget, mellényt, rakott szoknyát, télen fehér hosszú zoknit hordanak. Tilos az iskolában a smink és körömlakk használata.

Ti szívesen viselnétek egyenruhát, hogyha itthon is bevezetnék? Mi erről a véleményetek? ^^ Szerintem jó dolog, hiszen a mai világban sokan megteszik, hogy felvágnak az öltözékükkel (minél márkásabb annál "menőbb" az illető alapon), de ezzel el lehetne kerülni az ilyen dolgokat, illetve ha az osztály jellege olyan még csapat megerősítő szerepe is lehet ^-^.

#3. K-Life - Az oktatási rendszer Dél-Koreában

Sziasztok! ^-^

Régebben már írtam a dél-koreai oktatási rendszerről, és ezeket a cikkeimet kicsit leporoltam, és újultan hozom nektek. A mai bejegyzés átöleli az iskolai rendszerüket, de a későbbiekben lesz szó az egyenruhákról, angol nyelv oktatásáról és hogy miért pokol az életük ezeknek a diákoknak. Az ország egyik legnagyobb problémája az oktatási rendszerük, ennek ellenére kulcsfontosságú a szerepe. Úgy tartják, hogy aki sikeres a tanulmányban, sikeres lesz az életben is. Sokan kritizálják az ország oktatási rendszerét szigorúsága és felépítése miatt. 

Óvoda

Egyre több a magánóvoda Dél-Koreában melynek oka, hogy a nők visszamennek dolgozni, és a nagyszülők nem mindig tudnak a gyerekekre vigyázni. A nyugati mintához hasonlóan itt is 3 éves kortól lehet óvodába menni, ahol 3-4 évig tanítják a kicsiket mielőtt iskolába mennének. Sok magánóvoda kínál olyan lehetőséget, hogy vállalják a gyerekeknek az angol tanítását. Gyakran kell pénzt befizetni (akár magánóvoda, akár nem) a tanítás, a ruhák és a lenyűgöző ballagás miatt. Koreában már ekkor megtanítják a gyermekeknek a kivonást, összeadást, számolást és az olvasását. Gyakran a kínai és az angol nyelv alapjait is. Természetesen játszanak a kicsikkel, de nem a papás-mamás játékot kell elképzelni. A játékok is a koordinációs és tanulási képességeket fejlesztik. Emellett fontos szerepe van a helyes táplálkozás és a munkahelyi pozíció fontosságának is. Az óvodai nevelés részét képezi még a különböző dalok és táncok megtanulása.

Elemi iskola

Az általános iskolába 7 éves kortól 13 éves korig járnak a gyerekek. A diákok megtanulják a koreai írást és olvasást, emellett hallás gyakorlatokat csinálnak. A koreai nyelv elsajátítása mellett fontos az algebra, a geometria, különböző tudományok, a társadalmi tanulmányok, a koreai történelem, a képzőművészet, az angol, az erkölcsi nevelés, a gyakorlati művészet, a zene és a testnevelés. Általában mindezt egy tanár oktatja, speciális tanárokat csak az angol és testnevelés tanítására alkalmaznak. Egy átlagos koreai óra 45 perces és egy diáknak egy nap 7 órája van. Az elemi iskolában kezdődik meg az egyenruha viselése. 2011 óta tilos a testi fenyítés, ám sok tanár alkalmazza a romló fegyelem miatt.

Középiskola

A diákok előtt ekkor már az egyetemre való bejutás célja lebeg, s eszerint választanak iskolákat. Minden középiskolába felvételizni kell koreaiból, matekból és angolból. A legtöbb tanuló általános vagy tudományos gimnáziumba jelentkezik, kevesebb százalékuk szakközépiskolába. Szakiskolába olyan diákok jelentkeznek, akik az iskola elvégzésével egyből dolgozni szeretnének vagy szakosodni, ők ezekből a lehetőségekből választhatnak: mezőgazdaság, halászat, kereskedelem, technológia, flotta kereskedelem, művészetek, építőmunkás vagy háztartástan. A diákok a középiskola megkezdésével hajnali 5-kor kelnek és jobb esetben este 10-kor érnek haza, ha valaki jár speciális képzésre, akkor hajnali 2-kor ér haza. A középiskolás évek alatt történik a legtöbb öngyilkosság, mert a diák túlhajszolja magát és nem bírja tovább.

Felsőoktatási intézmény

Ma a főiskolák és egyetemek 4-6 éves képzést adnak. Különböző egyetemek vannak, mint például: szakmai, technológiai vagy ipari egyetemek. Magyarországhoz hasonlóan esti és nappali oktatás folyik, ezen kívül van a diáknak lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon tovább.

A felvételi vizsga öt részből áll melyek a következők: nyelvi készség, matematika, angol nyelv, választható tantárgyak közül a fizika vagy társadalomtudomány és a kínai nyelv. Az iskolákba a felvételi pont alapján kerülnek be. Természetesen évente lehet próbálkozni a felvételi megírásával a bekerülés érdekében.

Iskolai évfolyamok

OKTATÁSI SZINT	KOROSZTÁLY
Óvoda
Bölcsöde	0-2
Óvoda	3-7
Elemi iskola
osztály	7-8
osztály	8-9
osztály	9-10
osztály	10-11
osztály	11-12
osztály	12-13
Középiskola (alsó tagozat)
osztály	13-14
osztály	14-15
osztály	15-16
Középiskola (felső tagozat)
osztály	16-17
osztály	17-18
osztály	18-19
Felsőfokú oktatás
Főiskola/egyetem	A korosztály változó. Az oktatás általában 4 év, de különböző osztályok vannak, mint például első év (ezt a korcsoportot gólyáknak nevezik), junior és senior korcsoport. A képzés hosszától függ, hogy ki hova tartozik.

Szerintem sok mindent lehet kritizálni a rendszerükkel kapcsolatban, és akármennyire rossz a magyarországi oktatás is nem vagyunk annyira rosszban, mint ők. Azok az elvárások, amik ott vannak kegyetlenek, és nem is lehet csodálkozni azon, hogy öngyilkosságban az élen járnak. Koreai sorozatok ide, vagy oda nem mutatják a fekete foltokat, így elképzelésünk sem lehet arról, hogy milyen lehet ott élni diákként. A BTS néhány számában kritizálta már a rendszert, így zárásként egy számot hoznék tőlük, melyben valószínűleg az őszinte igazság benne van.